Az elmúlt harminc évben nagymértékben felgyorsult a bioszén kutatása, több mint 100 nagy tudományos konzorcium alakult jelentős anyagi és emberi erőforrás ráfordítással, és több ezer tudományos publikáció jelent meg. A Terra Humana Kft. 2002 óta az EU kutatás-fejlesztésén belül számos bioszén termelésre vonatkozó projekt koordinátora és főtervezője, és immár harmadik évtizede specializált az ez irányú pirolízis technológia kutatásával, fejlesztésével és ipari léptéknövelésével. 3R zéró emissziós pirolízis berendezésével az ABC bioszén gyártása nem csak maximálisan biztonságos és környezetbarát, hanem gazdaságos ipari méretekben is megvalósítható. A Refertil bioszén technológia biztonságosabb, olcsóbb és legfőképpen hatékonyabb, mint minden eddig ismert szenesítési megoldás, mindemellett pedig a műtrágyák és vegyszerek csökkentését vagy helyettesítését eredményezi.
Miért olyan fontos a foszfor?
A foszfor az élő szervezetek egyik legfontosabb „építőanyaga.” Pótolhatatlan részét képezi a modern mezőgazdaságnak, mivel a használata semmilyen más anyaggal nem helyettesíthető. A foszfor műtrágyákat nyersfoszfátokból állítják elő savas feltárással. A foszfátbányászat jelentős környezet szennyezéssel jár, egy tonna előállított foszforsavhoz 9,5 tonna foszfátérc szükséges, és 21,8 tonna különféle hulladék és 6,5 tonna meddő keletkezik. Ezen túlmenően a foszfát bányászata jelentős mértékű energiát igényel.
Az Európai Unión belül csak kis mennyiségben találhatók foszfáttartalmú kőzetek. A foszfát kőzet (apatit) import alapanyag az Unióban, 95 százalékban importáljuk, többségében Marokkóból. Emiatt nagy a kitettségünk, és az EU-nak figyelemmel kell kísérnie az ellátás biztonságát érintő kérdéseket. A foszfátérc kitermelése a világon jelenleg mindössze néhány országra korlátozódik. Egyik sem az EU-ban található, kivéve Finnországot, ahol kis mennyiségben folyik termelés. A jelenlegi globális foszfátérc-készletek kétharmada Marokkóban (a Nyugat-Szaharában), Kínában és az Egyesült Államokban található.
További problémát okoz az árak ingadozása. 2008-ban a foszfátérc ára 700 %-kal emelkedett alig több mint egy év alatt, ami hozzájárult a műtrágyaárak növekedéséhez.
Jelenleg a foszfor életciklusának minden szakasza hulladékot termel és pazarló, ami súlyosbítja a jövőbeli készletekkel, valamint a víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos aggodalmakat mind az EU-ban, mind világszerte. Az Európai Unió 1.4 millió tonna P2O5 tápanyag értéket importál évente, ráadásul a foszfátkitermelés során egyre inkább romlik a kitermelt anyag minősége (a jót már kibányászták). A nyersanyagban előforduló szennyező anyagok, például a Kadmium és az Urán egészségügyi és környezeti problémákat okozhatnak.
Ha egyszer a nehézfémek megjelennek a talajban, nem egyszerű eltávolítani azokat, felhalmozódhatnak a növényekben. Irányadó német szakmai publikációk szerint az intenzív gazdálkodás eredményeképpen 1951 óta a mezőgazdasági művelésű talajokban szétszórt urán mennyisége 1 kg/ha. A mezőgazdaságban Németország területén 1950 és 2010 között 4300 tonna kadmiumot és 13500 tonna uránt szórtak szét a műtrágyákkal együtt!
2014-ben a nyersfoszfátot is felvették az Unió első húsz kritikus anyaga közé. Ez azt jelenti, hogy annak hiánya óriási veszélyt jelent az Unió gazdaságára. Foszfort ráadásul nem lehet mesterségesen előállítani.
Több olyan, a mezőgazdaságból és az élelmiszer-előállítás melléktermékeiből származó úgynevezett hulladékáram létezik azonban, amelyek kapcsán megfelelő kezeléssel jelentős mennyiségű foszfort lehetne újrahasznosítani. Különös jelentőséggel bír a csontliszt, mivel a táplálék útján felvett foszfor főként a csontrendszerben koncentrálódik.
A csontszéntermelésnek tehát ezért van óriási jelentősége!
A laboratóriumi vizsgálatok eredményei
A projekt keretében a WESSLING Hungary Kft. környezetanalitikai laboratóriumában eddig 11 országból származó bioszénmintákat vizsgáltak meg, az elmúlt négy évben összesen 103 mintaegyedet dolgoztak fel, megvizsgálták, hogyan változik a kiinduló anyag bizonyos gyártási körülmények között, milyen tulajdonságú végtermék keletkezik belőle, az milyen hatással van a talaj tulajdonságaira, illetve mindebből milyen környezet- és anyagbiztonság-technikai következtetések vonhatók le.
Megállapították, hogy a csont alapú tiszta bioszén (ABC) foszfáttartalmának (>30% P2O5) köszönhetően kitűnő termésnövelő, emellett nagy jelentőséggel bír a felszín alatti vizek és az ivóvízbázis megőrzése szempontjából is. Fő összetevője a trikalcium-foszfát, amelyet átlagosan kb. 70%-ban tartalmaz, így vetélytársa lehet a ma gyakran alkalmazott szintetikus, foszforalapú műtrágyáknak. A kalciumtartalomhoz hozzájárul a kb. 10%-os kalcium-karbonát mennyiség, amely szintén elsődleges növényi tápanyag. A csontszén további előnye – állapította meg a laboratórium - , hogy a fent már említett makropórusos szerkezetének köszönhetően rendkívül előnyös hatással van a talaj mikrobiológiai szerkezetének jelentős javítására is.
A laboratóriumban megvizsgálták az esetlegesen veszélyt jelentő anyagokat is. Kiderült, hogy a PCB-k (poliklórozott bifenilek), illetve a dioxinok nem jelentenek kockázatot, egyetlen bioszén mintából sem mutatták ki ezeket a vegyületeket. A minősített és biztonságos bioszén minták esetében a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH19-ok) szintje az 1 mg/kg szintet sem haladta meg. A tiszta bioalapanyagból gyártott bioszénből a toxikus nehézfémek (pl. kadmium, higany, arzén) az esetek többségében nem voltak kimutathatóak.
A vizsgálatok eredményét hitelesíti, hogy a laboratórium a Nemzeti Akkreditáló Testülettől (NAT) 2014 őszén megkapta az akkreditációt a Refertil-projekt során is előállított termésnövelő anyagokra (bioszén, komposzt).
Megújul az európai műtrágya-szabályozás
Kevesen ismerik, pedig az EK 2003/2003 Európa legnagyobb törvénycsomagja, és hamarosan küszöbön van annak felülvizsgálata – mondta el Edward Someus. A talajjavító anyagok és a szerves trágyák (komposzt, bioszén) jogszabály-harmonizációjával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra a meglehetősen abszurd helyzetre, miszerint míg a műtrágya esetében van, a természetes talajjavítóknál hiányzik a szabályozás! Egymilliárd tonnányi hulladékról, melléktermékről van szó, ezeket lényegében „bezárták” a nemzeti keretek közé. Az egyes tagállamok szabályozása jelentős eltéréseket mutat, emiatt az engedélyező hatóságok nem szívesen fogadják el más országok dokumentációját. Nem csoda tehát, ha sok gazdálkodó a bizonytalan eredetű külföldi termékek helyett a műtrágya mellett dönt.
A készülő új szabályozás azonban egy közös rendeletet jelentene az összes műtrágyára, szerves trágyára, talajjavító típusra nézve. A szabályozás megalkotásakor kiemelt szempont az emberi egészség és a környezet védelme, az agronómiai hatékonyság, az átlátható címkézés, az összehasonlíthatóság, a minimum minőségi paraméterek felállítása és természetesen, nem utolsó sorban: a termékek biztonságossága.
A részben a Refertil-projekt eredményeire is épülő új rendelet nagy nyertesei a gazdálkodók lehetnek, hiszen jogilag is lehetségessé válik a helyben termelt mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása – ezáltal csökkenhet a műtrágya-felhasználás, a szállítás költsége és a környezetvédelmi terhelés szintje.
A REFERTIL projekt hivatalos angol nyelvű weboldala: http://www.refertil.info
Magyar nyelvű információk a projektről: http://www.refertil.info/sme/hu
Legfontosabb sajtómegjelenéseink:
Nemzetközi sajtó:
Euronews hírcsatorna:
http://hu.euronews.com/2014/04/21/allati-csontbol-biomutragya/
Az Európai Bizottság honlapja:
http://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/news/making-green-organic-fertiliser-bones
Hazai sajtó:
Hír TV:
Kossuth Rádió:
https://docs.google.com/file/d/0B0lqneVyE42eWlRycU01Rjh1NUU/edit?pli=1
Ozone Network Televízió:
http://www.energiacentrum.com/zold-tv/allati-eredetu-bioszen-lehet-a-fenntarthato-mezogazdasag-zaloga/
Agrárszektor:
http://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/csontszennel_harcolhatunk_a_mutragyadragulas_ellen.3237.html
Élelmiszer.hu:
http://www.elelmiszer.hu/friss_hirek/cikk/csontszennel_harcolhatunk_a_mutragyadragulas_ellen
http://www.elelmiszer.hu/cikk/ki_kell_torni_a_laboratorium_elefantcsonttornyabol
Agrárélet:
http://www.agrarelet.hu/2015/03/csodafegyver-lehet-a-bioszen/
Laboratorium.hu:
http://laboratorium.hu/atalajabcje
A REFERTIL projekt hivatalos angol nyelvű weboldala: http://www.refertil.info
Magyar nyelvű információk a projektről: http://www.refertil.info/sme/hu
.
| 
