Lorna Walker, a londoni Regent’s University Business School szakértője szerint téves az az elképzelés, miszerint a fiatalok automatikusan jól használják a digitális eszközöket. Valójában semmivel sem jobbak benne másoknál.
Az informatika, a digitális írástudás nem veleszületett adottság, hanem olyan képesség, amit meg kell szerezni, meg kell tanulni, hiszen senki nem születik úgy, hogy tudja használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis, tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés. Annak ellenére, hogy a modern munkahelyeken elvárás, hogy a dolgozók tudjanak dokumentumokat létrehozni és azokat kezelni, kommunikálni és akár külsős kollégákkal is együttműködni, azt hiszik, hogy ez magától menni fog – hívja fel a figyelmet Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szakértője.
Érdemes tudatosítani, az, hogy valaki képes kezelni az okostelefont és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, az még közel sem jelenti, hogy digitális írástudó az illető. Gond az is, hogy a "digitális írástudás", mint fogalom nincs definiálva, gyakorlatilag bármi érthető alatta.
A szakértő szerint mindez azért is nagy baj, mert a média és a döntéshozók a tévképzetnek megfelelően kezelik a fiatalokat. Ez pedig rosszul érinti majd őket karrierépítésük során, hiszen valójában nincs meg az a velük született tudásuk, amit feltételeznek róluk. És ami még rosszabb, sokszor e hiányosságuknak nincsenek is tudatában. A téves elképzelések tehát nagyon hátrányosan érinthetik a fiatalokat. A megoldás része lehet, ha az oktatáspolitika megfelelő hozzáállással lehetőséget biztosít számukra a valós munkahelyi igényekhez való felzárkózáshoz.
Az NJSZT szakértője szerint a digitális írástudás európai tanúsítványa, az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) valóban azt a tudást nyújtja, amit egy mai munkahely elvár. De ehhez meg kell tenni a megfelelő lépéseket. El kell menni tanulni, az iskoláknak, munkahelyeknek, hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy ezt minél többen megtehessék.
Az NJSZT előremutató döntésként, és a digitális írástudás szükségességének felismeréseként értékeli a kötelező oktatás bevezetését előíró miniszteri rendeletet (Magyar Közlöny 2015. január 15. -- 1/2015. (I. 14.) MvM rendelet), amely lényegében az ECDL-típusú tudást vár el a felsőoktatásban a közszolgálati és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági szakirányon tanulók számára. Az NJSZT azt javasolj, hogy minden egyetemistának és főiskolásnak kötelező legyen az ECDL szintű tudás megszerzése.
Háttérinformáció
-- A British Computer Society által készített felmérés szerint a munkaadók csupán 52 százaléka vélekedik úgy, hogy munkatársai megfelelő digitális készségekkel rendelkeznek. Németországban és Ausztriában végzett kutatások pedig azt mutatják, hogy bár sokan tartják magukat felkészült digitális írástudónak, a tesztek során kiderül, hogy sokan közülük alapvető műveletek elvégzésére sem képesek.
-- Az angliai National Skills Academy for IT 2011 szerint, a munkaadók 99 százaléka több, 96 százalékuk pedig jobb képzéseket szeretne munkavállalói számára.
-- Egy olasz egyetemen végzett felmérés szerint az egyetemisták 42 százaléka nincs tisztában a free Wi-Fi veszélyeivel, 40 százalékuk nem védi pin-kóddal a telefonját, és 50 százalékuk minden ellenőrzés nélkül bármit letölt a gépére.
-- Az International Computer and Information Literacy Study (ICILS) 60 ezer fiatal körében elvégzett felmérése szerint a megkérdezettek 17 százaléka a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg, és csupán 2 százalék rendelkezik a tudatos eszközhasználathoz szükséges magas fokú tudással.
-- Egy ausztrál tanulmány szerint a fiataloknak mindössze 15 százaléka, egy osztrák felmérés szerint pedig a 15-29 éves korosztály mindössze hét százaléka rendelkezik kiváló felhasználói ismeretekkel.
-- Az EU Kids Online c. tanulmánya leszögezi, hogy háromból kettő 9-10 éves gyerek tagadja, hogy többet tudna az internetről a szüleinél, így a digitális bennszülöttség sulykolása nem tesz jót a fiatalok tanulás iránti motivációjának.
###
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) 1968 óta áll az informatika-tudomány, illetve az információs társadalom szolgálatában. Közhasznú szervezetként működő tudományos egyesület, amelynek alapvető célja, hogy mint a magyar informatikusok (azaz informatikával hivatásszerűen foglalkozók) egyik vezető közhasznú szakmai szervezete, törekedjék arra, hogy véleménye a hazai szakmai szervezetek, a kormányzat és a közvélemény szemében is mértékadó legyen, a lehető legtöbb alkalommal képviselje magát a szakmai fórumokon.
Az NJSZT missziónak tekinti a digitális esélyegyenlőség megteremtését, a civil társadalom egyre szélesebb körű érdeklődésének felkeltését az informatikai kultúra és ismeretek iránt. Kiemelt figyelmet szentel továbbá a tudományos szakmai tevékenységnek, ezen belül is a kutatás-fejlesztés hazai és nemzetközi munkájának, fiatal kutatók támogatásának, szakértői rendszere működtetésének, illetve a tehetséggondozásnak.
A folyamatosan frissülő információk a www. njszt.hu oldalon találhatóak. | 
