Az eszközök piaci potenciálját jól mutatja, hogy az Amazon tavaly karácsonykor 20.000 darabot értékesített belőlük, jelenlegi becslések szerint pedig ma már havonta 100.000 darab talál gazdára a világon.
Nagy volumenű fejlesztések
A drónok népszerűsége a magánemberek és a vállalkozások körében is töretlenül nő. A következő 10 évben a katonai és civil drónpiac mérete becslések szerint elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat. A vállalatok óriási összegeket fordítanak fejlesztésre: a Samsung létrehozott egy drónokra és egyéb robot-technológiák kutatására specializálódott laboratóriumot, a Facebook 2014-es bejelentésében pedig azt nyilatkozta, hogy drónok segítségével tervezi eljuttatni az internetet a világ kevésbé fejlett részeire. Az Amazon, a Google, és az Alibaba a házhozszállításban kísérletezik, előbbi például épp most teszteli a drónokkal megvalósuló szállítási szolgáltatását.
A jogszabályi környezet még nem tud igazodni a változásokhoz
A kiemelkedő népszerűség azonban nem jár hátrányok nélkül: a Birminghami Egyetem kutatása alapján a drónok használata számos vonatkozásban komoly veszélyeket rejt magában. A drónok technikai fejlődésének, valamint a piaci igények felgyorsulásához igazodó korszerű jogszabályi környezet kialakítása igazi kihívást jelent a jogalkotók számára. Ódor Dániel, a Taylor Wessing enwc ügyvédi iroda jogásza szerint egyre sürgetőbb a drónokra vonatkozó speciális szabályozási környezet megteremtése, amelynek segítségével a drónok széleskörű felhasználási módjaiból adódó kockázatok kezelhetővé válhatnak.
Légi járművek csupán?
“A drónok jogi szempontból is “légi járműnek” minősülnek, ami azt jelenti, hogy speciálisan a drónokra vonatkozó szabályozás hiányában – jobb híján – a hatályos légiközlekedési törvények vonatkoznak rájuk” – fogalmaz Ódor Dániel. Az Egyesült Királyságban például jelenleg több mint 300 cégnek és szervezetnek – többek között filmipari, fotós és produkciós cégeknek – van engedélye drónok reptetésére, a globális légiközlekedési törvények azonban komoly akadályt jelenthetnek a drónok szélesebb körű használatához világszerte.
Jelenleg hazánkban is kizárólag a Nemzeti Közlekedési Hatóság mellett működő Légügyi Hivatal által kibocsátott eseti légtérhasználati engedély birtokában lehet a drónokat legálisan használni. Speciális külön törvény hiányában egy sor, a klasszikus légiközlekedésre vonatkozó szabály vonatkozik a drónokra. Ezen jogszabályok azonban nincsenek tekintettel számos olyan újonnan jelentkező kíhívásra, amelyek speciálisan a drónhasználathoz köthetők, továbbá indokolt lenne a hobbi és a kereskedelmi célú drónhasználókra vonatkoztatott külön szabályozás megteremtése.
Adatvédelmi biztosítékokra van szükség
További gyakori ellenérv a drónokkal kapcsolatban a magánszféra- és adatvédelem kérdése. Az általuk rögzített személyes adatok – azaz a drónok felhasználásával rögzített fényképek, videofelvételek, GPS pozíciók – komoly személyiségi jogi aggályokat vetnek fel. Erre tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részletes ajánlást fogalmazott meg a jogalkotó számára a dróntörvény adatvédelmi kérdései vonatkozásában.
Hazánkban ugyan megindult a jogszabályalkotási folyamat, de kezdeti szakaszban tart. Jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elkészített munkaanyag áll rendelkezésre, amelytől azonban szakmai és társadalmi egyeztetéseken túl még hosszú út vezet egy végleges dróntörvény elfogadásig. Uniós szinten az Európai Bizottság legutóbbi közleménye alapján 2016-tól várható a drónok polgári légtérbe történő fokozatos integrációjának megkezdése, amely eredményeként 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is. | 
