-   Mikortól és hogyan alakult ki az arany befektetési forma?

 

    Az arany már bányászásától kezdve különleges szerepet töltött be az emberek életében. Nem csak ékszerként, hanem az egészség védelmére is használták, majd a papírpénz elterjedésével annak fedezetéül szolgált. Amikor a pénz elvált az aranytól, onnantól kezdve már csak egy ígéretet tartalmaz, komoly érték nem áll mögötte.

    Innentől kezdve az arany egy különleges befektetési termék, amelyet a Föld bármely részén elfogadnak és bármire beváltható, hiszen valódi értéket képvisel.

-   Milyen formái vannak az arany befektetésnek?

 

    Mi két formáját különböztetjük meg az arany befektetésnek. Az egyik esetben valaki a meglévő pénzén vásárol aranyat, ekkor ténylegesen fizetéskor átveszi és saját felelősségére tárolja az aranyat. A másik esetben akár éveken keresztül, folyamatos vásárlással teremtődik meg az arany befektetés. Ekkor a német partnerünk tartja nyilván az ügyfél számláján a tényleges vásárlásokat (pénzügyi bankszámlája és arany számlája is van az ügyfélnek). Mindenki aranyát névre szólóan őrzik egy nagy biztonságú svájci, speciális bunkerban.

-   A „Fizikai aranyrudak, érmék”, „Arany emlékérmék, régi aranypénzek”, „Arany ékszerek” hagyományos arany befektetési formák?

 

    Én az arany ékszereket nem tekintem tényleges befektetési eszközöknek, hiszen értéküket jelentős mértékben meghatározza a divat és a feldolgozottság foka. A minőségük, minősítésük sem a befektetési aranynál használatos szabványok szerint alakul.

    A befektetési aranynál elsősorban a nagybani aranypiac szereplői használják a "London Good Delivery" rudat, melybe 400 uncia színaranyat öntenek, súlya 12,441 kg. Tehetősebb magánbefektetők körében népszerű az 1 kg-os öntött rúd, amely mobiltelefon méretű. A 100 grammos és unciás színarany lapkák már a lakosság jelentős része számára elérhető árban vannak. A színarany befektetési érmék (bullion coin) pedig a kisbefektetők számára is ideális befektetési méretet kínálnak. A különböző fizikai aranyformák egymásba konvertálhatóak, de nem mindegy, hogy milyen finomítói jelű rúddal ill. bizonylattal rendelkezik az adott termék. A "Good Delivery List"-en lévő finomítók rúdjain kisebb az átváltási diszkont, mint azokon a finomítói rudakon, melyek nincsenek rajta ezen a listán. Másik figyelembe veendő szempont a rúd vagy lapka mérete. Minél kisebb a méret, annál nagyobb az átváltási marzs. Az arany befektetési érmék, a bennük lévő színarany áron felül még némi felárat is tartalmazhatnak (5-10%), mely a verési költséggel és a numizmatikai értékkel függ össze.

 

-   Mit jelentenek a „Certifikátok”, „Arany számlák”, „Aranyat bányászó társaságok részvényei” befektetői szemmel?

 

    A fizikailag is megfogható befektetési arany mellett egyre jobban terjednek a „virtuális” arany értékkel történő üzletkötések, ahol a termék leszállítására már nem is kerül sor. Itt a befektetők az arany árának alakulására „fogadva” kötnek különböző ügyleteket. Lehet a pénzpiacokon mint egy tőzsdei indexel az arannyal is kereskedni, de vásárolhat valaki bányarészvényeket is és egyéb arannyal kapcsolatos terméket. Azekben a közös az arany kockázat. A sokféle termék és a spekulánsok megjelenése ezen a piacon azt eredményezte, hogy mára az arany az egyik leginkább hullámzó, rövid távon bizonytalan ármegállapítású termékké vált.

 

-   A „Befektetési alapok”, „Tőzsdei Derivatív” ügyletek és a certifikátok – sokak számára ismeretlen fogalmak. Mit jelentenek ezek és mennyire kockázatosak?

 

    A certifikátok a fizikai aranyról kiállított olyan értékpapírok, melyeket vagy a másodlagos piacokon vagy a tőzsdéken forgatnak. Határidős aranykontraktusokat és opciókat adhatunk-vehetünk a különböző tőzsdéken. Ez a kereskedési forma rendkívül gyorsan növekszik az utóbbi években. Előnye, hogy mind spekulációra, mind pozíció fedezésére kis tőkelekötéssel van lehetőség.

    A tőzsdén kereskedett alapok (ETF) közül 2003-ban indultak az első nemesfémekbe (arany, ezüst) fektető alapok. Az értékpapírosított aranykereskedésből ma már legalább 70% az ETF-ekben zajlik. Az ETF piacnak igen jelentős visszahatása van a fizikai aranypiacra is. Az ETF-ek mögé felhalmozott aranykészlet már a nagy jegybankok és az IMF aranykészletét közelíti.

 

-   Ezek az un. származtatott ügyletek kockázatosabb arany befektetési formák?

 

    Az arany szerintem hosszú távú, biztonsági tartalékként működő befektetési terméknek előnyös a kisbefektetők számára. Az összes többi termék, amely rövid távú árelmozdulásokon történő pénzkeresetre irányul okvetlenül kockázatosnak tekinthető.

 

-   Mennyire kockázatos aranyba fektetni, főleg akkor amikor magas az árfolyama?

 

    Természetesen a sokféle pénzpiaci arany termék és a kereskedés ilyen mértékű növekedése erős áringadozáshoz és jelenleg folyamatosan a történelmi aranyár meghaladásához vezet.

Meg kell szoknunk, hogy jelentős árcsökkenésekkel tarkított folyamat mellett zajlik az arany értéknövekedése. Tehát a lehetőségek szerint figyelni kell, hogy ne a csúcsokon vásároljunk. A folyamatos, kis tételben történő vásárlás pl. az áralakulás szempontjából is előnyös, hiszen a sokféle vételárnak köszönhetően egy kedvezőbb átlagár alakul ki.

 

-   Mire kell figyelni arany befektetésnél? Kinek érdemes, javasolt arany befektetéssel foglalkoznia?

 

    Elvileg minden családnak kellene, hogy legyen ilyen befektetése. A német partnerünk egy első világháborút megelőzően induló megtakarítási példában bemutatja, hogy a német családok a pénzügyi megtakarításaik értékét hányszor és milyen módon veszítették el és ha aranyban takarítottak volna meg, akkor most a generációk alatt felgyülemlett megtakarítás milyen jelenlegi pénzben kifejezett értéket képviselne.

    Mivel az előállítási költségek magasak, a vételi és eladási ár közötti árrés nagyobb, így csak hosszú távú befektetésnek és általában a teljes befektetési állomány kb. 10%-ra szoktam javasolni az aranyban történő megtakarítást.